Parádfürdő 250 éve részeők a XVIII. század végén épültek, gyógyvizét

1813-tól gyógyászati célokra is használják. A környék változatos, európai értelemben vett tiszta klímájú környezetben található. Parádfürdőn jelenleg gyógyszanatórium működik, ezenkívül számos intézményi és magánüdülő, valamint fizetővendég-szolgáltatás áll a vendégek rendelkezésére.

Látnivalók:

Parádfürdői park

A parádfürdői park Észak-Magyarország legszebb parkja. Közelben van az Ilona-völgyi fasor is. A völgy hűvös klímájában óriási platánok, fenyők, tölgyek és növényi ritkaságok tenyésznek. Az egykori Károly-kastély 40 hektáros területéből a 30-as években kialakított közpark. Szépen gondozott, idős példányokban gazdag, arborétum jellegű.

A híres fürdőtelep - többségében Ybl Miklós által tervezett - épületegyüttese körül alakították ki a Károlyi család megbízásából 1883-as kezdettel. Akkor mintegy 126 kat. holdnyi területen részben francia, részben angol stílusú parkot hoztak létre. A kor divatjának megfelelően különböző fenyoőajokat, platánokat, hársakat, később rendkívül dekoratív lombú juharokat, vöröstölgyeket, Japánból származó alma- és szilvafajokat ültettek. Jelenleg mintegy 80 fa- és cserjefaj mesterien elrendezett együttesében gyönyörködhet a látogató. Az óriásfák közül említést érdemel a 817 cm törzskerületű nyárfa és az alig valamivel kisebb, mára sajnos elpusztult, 300 éves Rákóczi-tölgyfa

A fürdőtelep teljes területét a Károlyi család parkosíttatta, kb. 126 katasztrális holdon. Az angol stílusú parkban különböző fenyőfajokat, platánokat, hársakat ültettek. Később juharok, vöröstölgyek, japán vöröslevelű alma- és szilvafák, és sok cserjefaj került a parkba. Ma kb. 80 cserje és fafaj található itt: szerb lucfenyő, malonyai tuják, álciprusok (Chamaecyparis), magashegységi henye fenyő (Pinus mugo), kolorádó fenyő és cukorsüveg-fenyők. A patak partokon hatalmasra nőtt égerfák vannak. A park legnagyobb fájának törzskerülete alul 817 cm. A leírások azonban nem ezt a fát, hanem az ún. Rákóczi- fát jelölik legnagyobbnak. Pedig ennek a kocsánytalan tölgyóriásnak a törzskerülete az alapnál 752 cm, lombkoronája hatalmas. A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.

Parád-Recsk gesztenyefasor

A 24-es számú utat Recsk és Parádfürdő között mindkét oldalon 100-110 éves bokrétafasor szegélyezi. Mivel a fák az út szélétől mindössze fél méterre állnak, lombkoronájuk összeér. Nyáron zöld alagútban suhannak az autók, de télen is megkapó látványt nyújt a többé-kevésbé azonos méretű fák sora. A fasort a századfordulón Károlyi Mihály gróf telepíttette. Egykor Recsktől Parádsasvárig kísérte az utat. Egy részét a két világháború között kivágták, így ma kisebb megszakításokkal csak a parádfürdői Cifra istállóig tart. A jobb oldalon 93, a bal oldalon 83 fa áll. Átlagos magasságuk 12 m, törzskerületük 120 és 310 cm között van.

Ilona-völgyi fasor

A Mátra másik szép fasora a Parád-Recsk közötti útból nyíló Ilona-völgyi utat kíséri. A másfél km hosszú, főleg vadgesztenyékből álló fasor a hegység egyik legszebb hidrológiai képződményéhez, az Ilona-völgyi-vízeséshez vezeti a turistát. Útközben érdemes megállni a Szent István-csevice kútnál egy pohár frissítőre. Ezt a fasort is gróf Károlyi Mihály telepíttette a Recsk-parádi fasorral egyidőben. Az út bal oldalán 170, a jobb oldalán pedig 162 fa áll.

Parádi ősjuhar

A Mátrát átszelő 24-es számú főút mellett egy érdekes fa, az ún. Mátrai ősjuhar hívja fel magára az arra utazók figyelmét. Könnyű rábukkanni, hiszen Parádsasvártól alig 600 m-nyire, pontosan ott áll, ahol a Köszörű-patak a Parádi-Tarnába ömlik. Igazi növénytani különlegesség, mert tudomásunk szerint nem csak hazánkban, de az egész földkerekségen nem írtak le ilyen fát. Az ősjuharhoz hasonló juharfa a felső miocénban, mintegy 15-20 millió évvel ezelőtt élt. Erről tanúskodnak a több helyen talált megkövesedett levélmaradványok. Az ősjuhar levélalakja, kérge és termése egyaránt különbözik minden más jelenleg élő juharétól. Sajnos az ősjuhart is meglegyintette már az elmúlás fuvallata. A tőből kettéágazó fa egyik része már száraz csonk, a másik kb. 20 m magas, 205 cm törzskerületű, ép. Minden évben hoz termést, de magvai csíraképtelenek, így ha még sokáig látni akarjuk e fakülönlegességet, nagyon kell vigyáznunk az anyapéldányra.

Jámbortanyai arborétum

A Keleti-Mátrában, Recsk községtől délre két km-nyire található ez a növénygyűjtény. Egyes térképek Györke-tanyának, mások viszont az alapítójáról Jámbor-tanyának, ill. a későbbi tulajdonosról Bojtos-kertnek nevezik. Jámbor Vilmos - a múlt században Európaszerte az egyik legnevesebb kertész - alakította ki az 1860-as évek végén. Eredetileg csemetekert volt, amelyben Jámbor valamennyi földrészről igen sokféle fa- és cserjefajt nevelt. 1901-ben meghalt. Később fia, majd Holló Bojtos József tulajdonába került, akik igyekeztek megőrizni az akkor még több száz fajt számláló gyuűteményt. A II. világháborút követő években azonban rohamos pusztulásnak indult. A legszebb fákat kivágták, a cserjéket és a lágyszárúakat széthurcolták. Jelenleg 5 földrész 29 fás szárú növényfaja él a 4,5 ha-os arborétumban, közülük soknak a mérete is figyelemre méltó. 1975 óta védől gyalog, a sárga jelzéső turistaúton közelíthető meg.

Kocsi Múzeum

A magyar kocsizás emlékei: hintók, lovasszánok, öltözetek.A Károlyi-birtok másik egyedülálló épülete az ún. Cifra Istálló, melyet 1880-ban gróf Károlyi György építtetett. A nagyhatalmú, dúsgazdag mágnás párját ritkító, szinte hivalkodóan fényűző istállót akart, olyat, amelyik méltó az Ybl Miklós tervei alapján készült fürdőtelepi kastélyhoz. A Cifra Istálló ma Kocsimúzeumként működik, ahová, ha belép az ember, egészen a századelőig visszapereg vele az idő. Találhatunk itt: hajtószánt, városi szánt, "Eszterházy-kocsit", vadászkocsit, konflist, fiakert. S itt van az a négykerekű hintó is, melyen hajdan ifjú nagyapáink, dédapáink kocsikáztak - itt van felújítva, fényesen, újabb utasokra várva.

Forrás: parad.hu